A hagyományos egyetemi, főiskolai képzések mellett számos más formája létezik a felnőttoktatásnak, ami az államilag finanszírozott helyek eltűnésével bekerül a továbbtanulni vágyók látókörébe. A Kürt ajánlja magát!
A felvételi pontszámok kihirdetése után sokan reménytelen helyzetbe kerültek, mert nem vették fel őket a vágyott államilag finanszírozott szakokra. Marad tehát a megfizethetetlennek látszó önköltséges oktatás.
A hagyományos egyetemi, főiskolai képzések mellett számos más formája létezik a felnőttoktatásnak, ami az államilag finanszírozott helyek eltűnésével bekerül a továbbtanulni vágyók látókörébe. Ennek példái a KÜRT Akadémia ősszel induló, akkreditált kurzusai, amelyek a klasszikus oktatási rendszerrel szemben rohamosan fejlődő világunkkal lépést tartó, valós szellemi kihívásokat és a piacon azonnal pénzt érő tudást kínálnak.
Napjainkban a munkaadók már a „papírgyűjtés” helyett a képességet és a tudást értékelik, így ennek köszönhetően az akadémián végzett hallgatók az – akár kevesebb pénzért, kevesebb idő alatt – megszerzett képesítésekkel ugyanazt a pozíciót képesek betölteni, mintha valamelyik felsőoktatási intézményben végeztek volna.
A fizetős felsőoktatás megjelenésével a hallgatók egyre dominánsabb igénye, hogy az önköltséges oktatás fejében olyan tudást kapjanak, amit a munkaerőpiacon jól tudnak pénzzé tenni. A tanulás mostantól egyfajta pénzügyi befektetésnek is tekinthető, és a tanulni vágyók olyan képzésekbe fektetik a pénzüket, amik a leggyorsabb és legjobb megtérüléssel kecsegtetnek. Ez a jelenség alapvetően írhatja át az oktatási piacot.
Például a kommunikáció és médiatudomány alapszakon 15 hazai felsőoktatási intézményben összesen 17 karon tanulhatnak a hallgatók, a teljes alapképzés minden intézményben 6 félév. A magyar nyelven folyó önköltséges képzésekért szemeszterenként 150-230 ezer forint közötti tandíjat kell fizetniük, ennek összege intézményenként változik. Egy kommunikáció és médiatudomány alapszakos diploma tehát 900 ezer és 1 millió 380 ezer forint között van.
Ezzel szemben például a KÜRT Akadémia akkreditált felnőttképzési intézmény online kommunikációs szakértő képzése egy öt hónapon át tartó folyamat, amely nettó 390 ezer forintba kerül. A hallgatók a képzés végén online kommunikációs szakértő tanúsítványt szereznek. Az összehasonlítást még izgalmasabbá teszi az, hogy a két képesítéssel a végzett hallgatók tudásukat tekintve ugyanazt a pozíciót képesek betölteni egy reklámügynökségnél vagy egy cég marketing osztályán.
Mindeközben a képességek és a tudás értéke egyértelműen lekörözi a végzettséget. A munkaadók már nem feltétlenül ragaszkodnak a „papírgyűjtéshez”. Az állásinterjúkon a képességek kerülnek előtérbe. Az egy-két féléves, rövid képzések előnyösek, különösen az olyan gazdasági és it területeken, ahol a szükséges tudásanyag nagyon gyorsan változik, vagy még nagyon újszerű. Az adminisztrációs terhek miatt a klasszikus oktatási rendszer csak részben tudja követni a piaci igényeket.
A KÜRT Akadémia válasza erre a kihívásra az, hogy oktatóit mindig valamely szakterületen sikeresen teljesítő, gyakorlati szakemberekből (vállalkozók, cégvezetők, feltalálók, stb.) választja. Ez garancia arra, hogy a képzéseken megszerzett ismeretek, tapasztalatok, megoldások a valós, gyakorlati helyzetekben is megállják a helyüket.
A budaörsi felnőttképzési intézmény szinte kizárólag olyan gyorsan változó szakmákat tesz oktatási palettájára, amelyek gyakorlatorientált átadása egyetemi vagy főiskolai képzések keretében nem biztos, hogy tökéletesen kivitelezhető. Ilyen például az online kommunikációs képzésük mellett a mobil alkalmazásfejlesztés, a mobil felületek üzleti használata, az etikus hackelés, vagy az agilis vezetőképzés, amelyben a startup világ sikerreceptjeit és az emberrel foglalkozó tudományok vívmányait gyúrják össze a legfrissebb menedzsment elméletekkel.